Hogy látva lássanak

Tekintettel a fontos turisztikai célpont, Aggtelek közelségére, a bódvalenkeiek a turizmus fejlesztésében látják falujuk felemelkedésének lehetőségét. Ennek érdekében a következő tevékenységeket tervezik: Horváth János miskolci festőművész vezetésével és tervei alapján a bódvalenkeiek házaik falára meg akarják festeni az életüket, álmaikat, meséiket, bánatukat. Az egész falu (a projekt végére) egy hatalmas szabadtéri tárlattá alakul. Néhány az első vázlatok közül: A festés (nagyrészt) freskótechnikával készül (azaz a friss vakolatra festik a képeket). A festést a bódvalenkei középiskolások végzik. A freskók azonban csak a keretet adják mindahhoz, amit a bódvalenkeiek terveznek. A falu bejáratánál álló házat átalakítják kézművesházzá, ahol bemutatják a régi cigány mesterségeket: van a faluban kosárfonó, gyékényszövő, van, aki most akar ilyen mesterségeket kitanulni. Egyéb, nemcsak Bódvalenkén értékesíthető termékek kisipari előállítását is tervezik: ilyen például a falakon lévő képek rászitázása pólókra, és egyes népviselethez tartozó ruhadarabok (elsősorban szoknyák) varrása. Már az első fázisban tervezik egy kisvendéglő kialakítását, ahol elsősorban cigány ételeket szolgálnának fel (de a fenntarthatóság érdekében a kisvendéglő főzne például a projekten dolgozó munkásoknak is. Gondolkoznak arról is, hogy a gyermekétkeztetést is ezen keresztül oldják meg.) Ugyancsak az első fázisban tervezik egy kis camping létrehozását (WC, tusoló építésével), elsősorban a „bakancsos turisták”, valamint a projektet segítő önkéntesek számára. A projekt a „fizikai” tevékenységek mellett végig nagy hangsúlyt fektet a tanulásra, művelődésre. Mentor és szociális munkás segíti a helybélieket életvezetési tanácsokkal, alapvető gazdálkodási, pénzbeosztási stb. ismeretek megosztásával. Élethelyzetüknek, ismereteiknek megfelelő módon foglakozunk felnőttekkel, fiatalokkal, gyerekekkel. A helybéliek tudatában vannak annak, hogy el kell sajátítaniuk a turisták fogadásához szükséges szokásokat, ismereteket, ami alapvető életmódbeli változtatást igényel tőlük – és erre most, a cél érdekében, hajlandók. Ugyanakkor saját kultúrájukat is meg akarják mutatni a világnak: a projekt szerves része a helybéli legendák, mítoszok, mesék, hagyományos mesterségek, ősi, még megmaradt tudások összegyűjtése, és részben a falakon megjelenő képek formájában, részben a kézművesház mesterségeiben való megjelenítése. A közös festés önmagában is kölcsönösségre építő alkotói-tanulási-felfedezési folyamat; ezt egészítik ki különféle, elsősorban a gyermekeket, fiatal felnőtteket célzó egyéb tevékenységek (népdal és népi tánc, minifilmklub, a képek témájául szolgáló történetek feldolgozása, vitakör stb.) A projekt második (remélhetőleg pályázati pénzekből finanszírozott) fázisában, amikor más – és nem csak magyar – roma festőket is meg akarnak hívni, az első fázis eredményeire építve már alkotótáborokat, kulturális eseményeket is fognak szervezni. A cél az, hogy néhány év alatt Bódvalenke a vidéken élő magyar romák kultúráját bemutató, ismert központtá váljon. Infrastrukturális beruházások A turisztikai célponttá fejlesztés elengedhetetlenné tesz néhány infrastrukturális beruházást is. A falu közepén feltörő forrás vizének elvezetését – a falut övező láp sérelme nélkül – meg kell oldani, mivel jelenleg nincs lefolyása, a falu északi végén szétterül, és súlyos közegészségügyi veszélyt jelent. A falu északi végében lévő, ártérre épült, jelenleg rendkívül egészségtelen un. „Cs”-házakat (4 db) le kell bontani, és lakóikat a falu más részeiben kell elhelyezni. A házak helyét parkosítani kell. A falu házainak mintegy 20 %-ában – többek között a leendő kézművesháznak kiszemelt épületben – nincs víz. A vizet ide is be kell vezetni. Minden háznál meg kell oldani az árnyékszék építését. A projekt második fázisában – a vonatkozó európai irányelvvel összhangban – kerülne sor a szennyvízcsatorna megépítésére. A falu egészét rendezni kell – az elhagyott romházakat le kell bontani, az így kinyert építőanyagot pedig a meglévő házak javítására, esetleges bővítésre lehet felhasználni. A közterületeket parkosítani kell, játszóteret, pihenőparkot kell kialakítani. Ki kell alakítani egy parkolóhelyet is, buszok számára. A freskók elkészítése előtt elő kell készíteni a házakat: a strukturális hibákat ki kell javítani, és friss vakolatot kell készíteni. El kell készíteni a falu új arculatához szükséges és illeszkedő utcabútorokat, padokat, asztalokat, zsalugátereket stb. Minden munka elvégzésénél a következő elveket tartjuk szem előtt: – Amennyire lehetséges, minden munkát helyi munkaerővel végzünk el, külső munkaerőt csak a feladatok vezetésére, a helyiek betanítására vonunk be. Az infrastrukturális jellegű feladatokat közmunkával (Út a munkához program) oldjuk meg. Infrastrukturális jellegű munkák becsült munkaerőigénye: vízelvezetés (kubikolás): 6 fő kőművesmunkák: 10 fő parkgondozás, közterületek rendezése: 6 fő – Azoknál a feladatoknál, amelyeket vállalkozói alapon meg lehet oldani, a projekt mentorálási támogatást ad, és hozzásegíti a vállalkozót, hogy a noba, az első magyar közösségi hitelezési portál segítségével karitatív (kamatmentes) kölcsönhöz jusson. Ilyenek például: asztalosműhely (becsült munkaerőigény: 5 fő) kisvendéglő (becsült munkaerőigény: 5 fő) kézművesműhelyek (becsült munkaerőigény: 6-8 fő) fogadóközpont működtetése (2 fő) A kisvállalkozások beindulását a projekt szervezéssel, illetve megrendelésekkel is segíti (pl. fa utcabútorok megrendelése, a munkások, illetve a gyermekek étkeztetésének megszervezése stb.) – Mindezen tevékenységek kiegészítéseként a projekt a háztáji gazdálkodás elterjesztésére, hatékonyabbá tételére is gondot fordít. Marketing és kommunikációs tevékenységek Elkészül a projekt honlapja (lovári, angol és német nyelven is), amely az egész projektet végig dokumentálja. A dokumentálás folyamatába bevonjuk a Miskolci Egyetemet. Felkérünk cigány irodalmár(oka)t a házfalakra festett képek történeteinek megírására. A képekből és történetekből brosúrát (angol és német nyelvűt is) készítünk; későbbi fázisban igényes kiadású (országosan terjesztett) könyvet, illetve gyermekeknek mesekönyvet, kifestőkönyvet adunk ki. Újságcikkeket, interjúkat stb. jelentetünk meg a projektről, már az előkészítés fázisában is. Megpróbáljuk a projektet valamelyik nagy kereskedelmi televízióval  „örökbe fogadtatni”, hogy visszatérően tudósítsanak róla. A projektről megjelenő képi tudósításokat, videofelvételeket feltesszük a YouTube-ra. Együttműködési megállapodást kötünk az Aggteleki Nemzeti Parkkal, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, és a legnagyobb utazási irodákkal. A falut bemutató dokumentációt elküldjük minden Magyarországon működő utazási irodának. A projektet az Európai Műhely irányítja, és vállalja a marketing és kommunikációs tevékenységek ellátását.