Bódvalenkéről

Bódvalenke festői szépségű törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az edelényi kistérségben, Miskolctól 57 km-re északra, Aggtelektől 10 km-re keletre.

Bódvalenke múltja:

A települést 1283-ban említik először, Nenkefolua néven, amely a név birtokosára, egy Nenke nevű személyre utal. Később Nenke, majd Lenke néven is szerepel. Bodva-Lenke néven először 1863-ban a helynévtár említi. A Bódva előtag a közeli Bódva folyóra utal, amely Szlovákiából érkezik hozzánk, és útja végén a Sajóba ömlik. A folyó a régi időkben hadiút, békeidőben kereskedelmi útvonalként szolgált. A faluképet zömében a XX. század elején emelt vályogházak határozzák meg.  

Bódvalenke jelene:

Lakosság: A mintegy 220 lelkes faluban 190 fő roma, 35 fő nem roma. A 60 év alatti korosztályban a cigányok aránya eléri a 95%-ot.

 

Épületek: Mintegy 70 ház áll a faluban. Többségük felújításra szorul (pl. a kémények jórésze életveszélyes).   A kilencvenes évek közepén néhány roma család - jogszabályellenesen - építési engedélyt kapott a Bódva ártereként jelölt mocsaras területre. Itt a talajvíz olyan magasan áll, hogy kerti árnyékszéket sem lehetett létesíteni. Az alapvető higiéniai normák teljesíthetetlensége miatt gyakran fordult elő hepatitisz- és vérhasjárvány a faluban. A 1995-96-ban felépült házak ráadásul hamar életveszélyessé váltak. Az önkormányzat és a Pásztor Eszter nevével fémjelzett projekt egyik fő lépéseként a lápra épült házak 2010-re eltűntek, a családok elköltözhettek és ezzel a járványok is végérvényesen megszűntek.

Vízellátás: Bár a faluban egy forrás vizét kihasználva lefektettek vízvezetéket, a házaknak alig 20%-ban került bevezetésre a víz. Csatorna nincs, a csapadékvíz elvezetése nem megoldott. 

Szociális helyzet: 2011 februári felmérés szerint a roma lakosság körében az 1 főre jutó havi átlag jövedelem alig éri el a 12.000 Ft-ot (2009-ben 16.000 Ft volt). Családonként 1 fő kaphat állami segélyt. Munkája kevesebb, mint 10 férfinek van, ám közülük is a többség 4 órában közmunkát végez.

Természeti erőforrások: Különösen gazdag a terület értékes gombafajtákban: királygomba, úri gomba, vargánya, rókagomba stb. Magyarországi viszonylatban kiemelkedő jelentőségű a falut szegélyező láp, amely különleges és ritka növényfajtáknak ad otthont.