Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk szombaton  a Sárkányünnepen!! Az ünnep
esőben is meg lesz tartva, eső esetén nagy sörsátrakba vonulunk vissza, ahol a festők mesélnek majd képeikről a meghívott zenészek zenei aláfestésének kíséretében.

Odajutásról, programról, szállásról részletek a "Bódvalenke" menüpont alatt

Különleges, már elindult projekt fenntarthatóvá tételéhez kérünk segítséget. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű, mélyszegénységgel sújtott gettófaluja, Bódvalenke akar lábra állni, megmutatni, hogy kis segítséggel, de saját erejéből ki akar, és ki tud törni a nyomorúságból.

A faluban Európában egyedülálló művészeti központ van kialakulóban: az európai roma festészet hatalmas, szabadtéri tárlata. A projekt kezdetén magyar cigány festők készítettek freskókat: eddig kilenc monumentális mű készült el. A tavasztól más európai országokból is hívunk meg cigány festőket.

A freskófestésnek több, egymással összefüggő célja van.

–        Európa leghátrányosabb helyzetű, legtöbb előítéletnek kitett közössége a roma. Létre akartunk hozni egy olyan művet, amelyre minden roma büszke lehet, és ami méltán váltja ki a többségi társadalom megbecsülését. Az eddig elkészült alkotások alapján állítható, hogy ez a cél maradéktalanul teljesül.

–        Az előző céllal szoros összefüggésben Bódvalenke eszköz lehet az előítéletek leküzdésében, részben a freskók, mint megbecsülésre érdemes műalkotások révén, részben azzal, hogy a freskófalu turisztikai látványosság, ami vonzza a turistákat (máris). Azzal, hogy a többségi társadalom tagjai turistaként ellátogatnak egy cigány faluba, megismerkedhetnek a helyi lakosokkal, kultúrájukkal, szokásaikkal – megtapasztalhatják, hogy nincs mitől tartaniuk – sokak gondolkodásmódja megváltozhat (ezt már eddig is, nap mint nap tapasztaljuk).

–        Ezzel a projekttel is hozzá akartunk járulni az országimázs javításához: saját magunk számára is megfoghatóvá akartuk tenni, hogy Magyarország nem csak szélsőjobboldali megoldásokat tud kínálni a szegénység okozta problémák leküzdésére. Ezt a magyar és a nemzetközi sajtó világosan megértette (pl.: http://english.aljazeera.net/news/europe/2009/09/200992133524528523.html - az Al Jazeera televízió riportja).

–        A projekt egyben kísérlet a romák társadalmi integrációjának az eddigiektől eltérő szemléletű megvalósítására. Gyakorta próbálkoznak azzal, hogy cigány családokat betelepítenek nem cigányok által lakott településrészekbe, azaz a cigányokat viszik a nem cigányok közé.  Mi most azzal próbálkozunk, hogy a nem cigányokat visszük a romák közé – részben a projekt team tagjai és önkéntes segítői, részben pedig az oda látogató turisták révén. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy így valóban értelmes és mindkét fél számára hasznos párbeszéd alakul ki, ami nagyban hozzájárul a kölcsönös tanuláshoz, egymás jobb megértéséhez, és ezáltal a békés együttéléshez.

–        A projekt megmozgatta az akadémia és a művészet világát is. Az Iparművészeti Egyetemmel és a Magyar Divattervezők Szövetségével együttműködve például a divattervezők elkészítik a cigány népviselet által inspirált kollekcióikat, amelyeket nagyszabású közös divatbemutatón tárunk a nyilvánosság elé (munkacíme: „Romának lenni szép”) – a modelleket a mi varrodánk varrja meg. A Képzőművészeti Egyetem több éves projekt keretében kívánja vizsgálni a többség – kisebbség egymás kultúráját, művészetét megtermékenyítő hatásait, Bódvalenkét kiinduló pontul felhasználva. Az ELTE, a miskolci, a debreceni és a szegedi egyetemek számos szociológus/antropológus/falufejlesztéssel foglalkozó diákcsoportja kereste fel eddig is a projektet; közülük sokan tértek vissza önkéntes segítőként. Eddig két doktorandusz és egy BA hallgató választotta Bódvalenkét szakdolgozata témájául. Úgy véljük, ezek az együttműködések is segíthetnek az előítéletek leküzdésében.

–        A falu szempontjából a freskófestés azonban csak keret ahhoz, hogy újra életre keljen, munkahelyek jöhessenek létre, és a falu lakói foglalkoztathatóvá, tisztes adófizető polgárokká váljanak. Ehhez azonban további, mintegy 68 millió forint beruházásra van szükség. A legszükségesebb rövid távú feladatok (amelyeket részben PPP-ben kívánunk megvalósítani):

a)     turisztikai infrastruktúra:

·         kisvendéglő

·         mini-camping

·         kézműves-ház felújítása

·         tanösvény építése magyarázó táblákkal a falut körülövező rendkívül értékes lápon (az Aggteleki Nemzeti Parkkal együttműködve)

·         asztalosműhely felszerelése (utcabútorok, táblák stb. helyi gyártására)

b)     munkahelyteremtő beruházások:

·         varroda

·         gombaszárító

·         csomagolóüzem

c)      ami igazán távlatos: helyi és környékbeli roma munkavállalók betanítása a „klíma-ház” technológia telepítésére

Ha a szükséges támogatást megkapjuk:

–        létrejön egy egyedülálló közösségi műalkotás, ami egyszerre turisztikai látványosság és egy közösség önkifejezése, kultúrájának bemutatása;

–        folyamatosan munkát biztosítunk legalább 40 főnek (tekintettel a projekt tervezett további fázisaira, ezek a munkahelyek a későbbiekben is megmaradnak);

–        elindul egy kis helyi piac (háztáji gazdálkodás);

–        átalakul a falu életmódja, jelentősen javul az életminőség és a falu egészének egészségi állapota;

–        jelentősen javul a fiatalok tanuláshoz való viszonya, életkilátásai;

–        létrejön egy jó példa, ami más településekre is kihatással lehet;

–        létrejön egy öntudatos, magában bízó, dolgos közösség.

Ezt a programot mintaprogramnak tekintjük, és azon vagyunk, hogy módszerei minél szélesebb körben elterjedjenek. Ezért is tartjuk a program folytatását, továbbfejlesztését és kommunikációját elsőrendű fontosságúnak. A projektgazda Európai Műhely igyekszik feltárni a lehetséges pályázati forrásokat, és az önkormányzattal együttműködve minden lehetséges forrásra pályázik. A most kért támogatás felhasználásának egyik lehetséges módja a pályázati források előfinanszírozása (forráshiány miatt egyébként semmilyen önrészes vagy utófinanszírozott pályázat nem kerülhetne szóba).